Beszámoló a „Nyitott könyv” projektről
A 2012/2013. tanév november hónapjának második hete az olvasás hete, illetve az olvasás szeretetének hete volt iskolánkban. Ezen a héten mindenki magával hozhatta kedvenc könyvét, előadásokat és rendhagyó irodalomórákat hallgathatott a legújabb könyvekről és művészekről. A korábbi TÁMOP-pályázat fenntartási kötelezettségében témahétként megvalósuló program a Nyitott könyv nevet kapta, a projekt felelőse Sipos Etelka szaktanár volt.
Másutt beállított kép, nálunk természetes valóság Kis Dávid „trubadúr” és Pohner Kata olvasó kettőse
Az aulában járó-kelő tanulók tekintetét megragadta az a kiállítás, amelyet Dobrova Zita tanárnő helyezett el, pontosan azért, hogy kicsit megmutassa a diákok kreativitását. A kiállítás a végzősök magyar portfólióiból lett összeállítva, akiknek az volt a fő feladatuk, hogy valamilyen humoros módon foglalják össze a tananyagot, de az mégis maradjon érthető. A kiállítás neve is erre utal („Mi még olvasunk”), hiszen legfőképpen az eddigi kötelező olvasmányokat kellett feldolgozniuk ilyenolyan formában. Aki körbenézett a tárlaton, biztosan élvezte a legkülönfélébb irodalmi szereplők humoros történeteit. Már csak azért is érdemes megnézni a kiállítást, mert azt tanulóink készítették, és nagyon sokat dolgoztak vele.
Jólesik megállni kicsit Dobrova Zita tanárnő tablója előtt
Ugye, hogy élmény az olvasás? |
Az érdeklődők közül azt is mindenki észrevette, hogy iskolánk az előző héten csatlakozott ahhoz az országos kezdeményezéshez, amely a „dobj el mindent, és olvass!” nevet viselte. Hétfőtől kezdve minden egyes tanítási napon a negyedik órák végét a jelzőcsengő hangja „zavarta” meg, és felszólította a közösséget arra, hogy tíz percig olvasson. Kiváló lehetőség volt ez az ötször tíz perc arra, hogy a kedvenc regényeket újra kinyissák, és visszarepüljenek az olvasmányélmény világába. Az egyetlen szabály az volt, hogy ne tananyagot olvasson a tanuló, hanem azt, ami érdekli és szórakoztatja. Remélhetőleg mindenkinek eszébe jutott, hogy mennyi ideje nem olvasott már semmit önszorgalomból, vagy azért, mert kíváncsi volt valamilyen történetre.
|
Manapság – a digitális forradalom időszakában – sokan nem értik, ha valaki azt mondja: „Égből pottyant mese volt…’” vagy „Móka Miki”, de talán a végzős évfolyam tagjai még emlékeznek arra a bizonyos bácsira egy műsorból, aki minden este szerepelt a televízióban. Levente Péter volt a mesélő az Égből pottyant mese című estimese-sorozatban, illetve ő volt a Magyar Televízió Zsebtévé című sorozatának Móka Mikije. A 7. a osztálynak volt szerencséje élőben is találkozni Levente Péterrel, sőt, egy rendhagyó irodalomórát is tartott nekik, ahol az olvasás szépségéről, a saját történetéről, és a régi mesékről volt szó. Lehet, hogy életkor szempontjából a hetedikesek voltak megfelelő „alanyok”, de az biztos, hogy az idősebbek közül is sokakat érdekelt a téma: a lebonyolításért felelős Farkas Noémi tanárnő mellett Csermák Júlia, a hetedikesek osztályfőnöke és Rácz László médiatanár is részt vett az órán.
Sipos Etelka és Dobrova Zita tanárnő Mark Twain Koldus és királyfi című művéből rendezett olvasási versenyt az összes évfolyam érdeklődői részére, amelyet ismét az előtérben ülő 12. a tanulói nyertek meg. A „legyőzhetetlen olvasók”: Antalóczy Zsanna, Pongrácz Dóra és Valentin Eszter
A heti programokhoz tartozott még, hogy az ötödiktől a tizenegyedik évfolyamig minden diák megtanulta Kósik Mónika tanár-könyvtárostól a helyes és eredményes könyvtárhasználatot, hogyan kell könyvet keresni a könyvtárban, megtanulták, melyek a kölcsönzés szabályai és feltételei, és hogyan illik viselkedni a könyvtárban. A foglalkozás végén egy kérdőív kitöltése volt a feladatuk, így felmérhették tudásukat. A későbbi tanulmányok során biztosan szükségük lesz a könyvtárak széles választékára, így jó, hogy idejében megtanulhatja mindenki, hogyan tud majd élni a könyvtárak nyújtotta lehetőségekkel.
A Mark Twain-vetélkedőt a hetedikesek is nagyon élvezték
„A mai fiatalok nem olvasnak eleget!” – Bizonyára sokan hallották már ezt a mondatot, és legtöbbször sérti a diákokat ez a kijelentés. Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke viszont bebizonyította a nagygimnazistáknak, hogy ez nem igaz. Ráébresztette a tanulókat arra, hogy minden csak viszonyítás kérdése, hiszen mi is az olvasás? Mi számít olvasásnak? A kutatások bizonyították, hogy a mai iskolások generációja sokkal többet olvas, mint szüleik, hiszen minden SMS, e-mail és internetes szöveg értelmezése olvasásnak minősül. Az lehet, hogy szépirodalmat keveset olvasnak, de minden mást annál többet. Szintén jó volt Gombos Péter előadásában, hogy ő nem tört pálcát a „mai fiatalok” felett, sokkal inkább könyveket ajánlott, és az olvasás élményét kívánta bemutatni. Előadása igazán lelkesítő volt, hiszen szenvedéllyel beszélt egy-egy könyvről, illetve saját munkájáról. Ha valaki eddig nem szeretett olvasni, az óra során biztosan beleszeretett a könyvekbe.
Gombos Péter olvasáskutatót Sipos Etelka projektfelelőssel beszélget
Egy tanulságos hetet tudhatunk magunk mögött, amelyet a visszajelzések alapján többször meg lehetne ismételni. Már az is nagy előrelépés, hogy olyanok kezébe került egy-egy könyv ezen a héten, akik erre eddig ritkán (vagy soha nem) vállalkoztak. Lehet, hogy egy hét nem váltja meg a világot, de az biztos, hogy az ilyen kezdeményezések sokat javítanak az olvasási szokásokon, és a Bárdos László Gimnáziumban ezután talán már több diák fog – szépirodalmat is – olvasni.
Sipos Etelka tanárnő ajánlására lejegyezte Papp Enikő (12. b osztály)
A felvételeket Nagy Tamás készítette.
